Milyen az ázsiós tőkeemelés?

Ázsiós tőkeemelés esetén a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik (általában a jelentősebb) része pedig tőketartalékba kerül, melynek célja, hogy a jegyzett tőke aránya kevésbé növekedjen.

Figyelni kell arra, hogy mivel a jegyzett tőke emelése emeli ugyan a saját tőkét, de emeli a jegyzett tőkét is, amivel természetszerűleg emelkedik a jegyzett tőke felében megállapított határ is, amit a saját tőkének el kellene érnie. Az ázsiós tőkeemeléssel ugyanakkor megoldható az a probléma, hogy a tőkeemelés ne emelje a teljes jegyzett tőkét és ezzel együtt a jegyzett tőke felében megállapított határt. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tőketartalékba csak úgy lehet pénzeszközt elhelyezni, ha egyidejűleg a jegyzett tőke emelésére is sor kerül.

Ázsiós tőkeemelés esetén a magánszemélynek személyi jövedelemadó kötelezettsége nem a hozzájárulás teljesítésekor, hanem az üzletrész névérték feletti értékesítésekor keletkezhet árfolyamnyereség formájában, illetve vállalkozásból kivont jövedelem formájában, amennyiben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnik, vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőke¬kivonás útján történő leszállítása esetén, illetve a magánszemély társas vállalkozásban lévő tagi jogviszonyának megszűnése esetén, amennyiben a magánszemély üzletrésze kapcsán keletkező jövedelem meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét (tőkeleszállítás esetén pedig akkor, ha a jövedelem meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét).