KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNY AJÁNLATUNK TANTERMI VAGY ONLINE ÉLŐ FORMÁBAN IS ELÉRHETŐ:
KAPCSOLÓDÓ ONLINE KÉPZÉSÜNK MÁR MEGRENDELHETŐ:
Környezetvédelmi termékdíj 2020. /e-learning/
A termékdíjbírság Termékdíjbírság kiszabását az adóhatóság az adóellenőrzés rendszerén belül a termékdíj-kötelezettségek adóellenőrzése során alkalmazhatja. A termékdíj szabályozásban a termékdíjbírság súlyos jogkövetkezmény, mivel az adóbírságokhoz képest is szigorúbban szankcionálja az adóhatóság azokat a magatartásokat, melyek során a kötelezett a költségvetés jogos igényével szemben a bevallásaiban kisebb összegű termékdíjat tüntet fel és ezáltal kisebb összegű befizetést teljesít, vagy jogszerűtlenül igényel vissza termékdíjat. A revízió alkalmával a kötelezett jogszerűtlen magatartását határozatba kell foglalni és ebben kerül megállapításra a termékdíjbírság. Elmulasztott termékdíj fizetés esetében az adóhatóság által jogszerűen a kötelezett terhére megállapított és a kötelezett által bevallott termékdíj-különbözete képezi a termékdíj hiányt alapját. A bírságot megalapozza a hiányosan megfizetett termékdíj, illetve a termékdíj megfizetés elmulasztása. A termékdíjbírság összege a termékdíj hiány mértékével megegyező összeg. Lényeges, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll. Jogellenes visszaigénylés a kötelezett által a visszaigénylési jogcímek feltételeinek be nem tartásával követhető el. Fontos szerepe van a visszaigénylési jogcím bizonylati hátterének, mivel a hiányos, hibás bizonylat nélkül nem vagy nehezen igazolható a gazdasági esemény ezért, ha a visszaigénylés alapjául szolgáló KTBEV bevallási nyomtatvány VIS részletező lapjain feltüntetett adatok hitelt érdemlően nem igazolhatóak, azaz a kötelezett bizonylatokkal nem tudja igazolni termékdíjköteles termék mennyiségét, akkor jogellenes visszaigénylésről van szó. A kötelezett terhére a termékdíjbírság mértéke a visszaigényléssel vagy a visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa. Hulladékkezelési teljesítés elmaradása akkor merül fel, ha az egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett tényleges hulladékkezelési teljesítménye eltér az általa bevallott hulladékkezelési teljesítménytől, vagyis a bevallás szerinti hasznosított mennyiség és a fajlagos költségelemek nem a valóságnak megfelelően kerültek rögzítésre, akkor a valóságos – bizonylatokkal igazolt hasznosítási mennyiségek – hulladékkezelési teljesítmény és a bevallott hulladékkezelési teljesítmény szerinti termékmennyiség különbözete képezi a termékdíjbírság alapját, ami egészen pontosan a nem teljesített hulladékkezelési teljesítmény, melynek a szankciója a kollektív teljesítés (termékdíj törvény 2. melléklete alapján) figyelembevételével kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg. Ha a kötelezett a csomagolószer termékdíját hiányosan fizeti meg vagy a megfizetést elmulasztja, akkor az adóhatóságnak a kötelezett nyilvántartásaiból kell megállapítani a csomagolószer anyagáramait érintő mennyiségeket, melyet a termékdíj törvény 2. számú melléklete szerinti egyes anyagáramok termékdíjtételével kell megszorozni a termékdíjbírság összegének kiszámításához. Ha a kötelezett nyilvántartásaiból nem állapítható meg csomagolószer anyaga tételesen, akkor az adóhatóság az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével számítja ki a termékdíjbírságot. Termékdíjbírság mérséklése Alapvető szempont a mérséklés elbírálásánál, a körülmények értékelésénél, hogy a kötelezett vagy képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. További általános elv, hogy a termékdíjbírság mérséklésénél az adóhatóságnak az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a termékdíjhiány nagyságát és a keletkezésének körülményeit, illetve milyen jogellenes magatartással és gyakorisággal követte el a kötelezett a kötelezettségszegést. Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mulasztási bírság Ha a kötelezett a termékdíj szabályozás szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság olyan szankció, amely a kiszabás mellőzésétől a bírság összegének felső határáig terjedő mértékű lehet, és a mérték megállapításához mérlegelési lehetőséget ad a hatóság számára. Ha a kötelezett mulasztása vagy hibás teljesítése a termékdíj törvény mögöttes szabályaként alkalmazandó Art. szerinti mulasztási bírság intézményénél fellelhető, akkor ezen jogszabályi hely a mérvadó a mulasztási bírság összegénél, azonban, ha a mulasztása vagy hibás teljesítés nem található meg az Art. szerinti mulasztási bírság intézményénél, azonban a termékdíj szabályozásban szerepel, akkor a kötelezettet magatartása 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Lényeges, hogy a hatóság mérlegelési jogkörben (a termékdíj ügy egyedi vizsgálatával) értékeli az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kötelezett vagy képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó a termékdíj szabályozásból eredő érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, sőt az eset összes körülménye alapján a csekély súlyú mulasztás esetén a mulasztási bírság kiszabása mellőzhető. Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék olyan jogkövetkezmény, amely a termékdíj határidőre történő meg nem fizetéséhez kapcsolódik, és minden olyan napra fel kell számítani, amikor a megfizetendő termékdíj nem folyt be az államkincstári számlára. A késedelmi pótlék alapja a megfizetés időpontjáig meg nem fizetett termékdíj. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában – napi pótlékszámítás alapján – érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeg, melyet az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Két esetben fordulhat elő késedelmi pótlék alkalmazására. Az egyik termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esete, míg a másik a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybevételének napjától, amit a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni. A késedelmi pótlék megállapítására és szabályaira az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók. A késedelmi pótlék a termékdíj befizetésének határidőjéhez kapcsolódó szankció. Általános esetben a kötelezettnek – kivéve a termékdíjátalány fizetésére jogosult személyt – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig, a termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezettek közül a csekély mennyiségű kibocsátónak a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig, míg a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő év április 20-ig kell teljesíteni a termékdíj befizetését. A termékdíj számlára határidőben be nem fizetett termékdíj után késedelmi pótlékot kell fizetni. Ha a termékdíjat az adóhatóság adóellenőrzés során állapítja meg, akkor azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Lefoglalás A lefoglalás jogintézményét az állami adó- és vámhatóság akkor alkalmazza, ha a kötelezett magatartása során súlyos kötelezettségszegések állapíthatóak meg vagy a tényállás tisztázása ezt kívánja meg. Ilyen lehet, ha a termékdíjköteles termék birtokosa a termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és felmerül a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége, vagy a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, sőt a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye. A termékdíjköteles termék lefoglalásán túl az előállításra, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz, mint tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása is foganatosítható. Alapvető, hogy a lefoglalásnál a kötelezett jelen lehet, ha ezzel nem kíván élni, akkor képviselőt is megbízhat. Az is előfordulhat, hogy a kötelezett nincs jelen és mást sem delegál, akkor a hatóságnak kell „gondoskodni” a lefoglalásnál részt vevő személyekről, vagyis két hatósági tanú jelenlétében foganatosíthatja a lefoglalást. Hogyan történik a lefoglalás, és milyen formában rendelkezik erről a hatóság? A hatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket vagy ha a termékdíjköteles termék más termék része, akkor a termékkel együtt a helyszínen zár alá veszi, vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi. Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik, mellyel kapcsolatban a kötelezett nyolc napon belül kifogással élhet, azonban a kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kifogást a lefoglalást foganatosító adóhatóság felettes szerve tizenöt napon belül bírálja el. A lefoglalás elrendelésén túl a megszüntetésről is végzésben rendelkezik a hatóság feltéve, hogy arra a körülmények – termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra vagy termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság rendelkezésre állnak. Elkobzás Ha termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett határidőben nem fizette meg vagy a termékdíjbírság, a mulasztási bírság és a tárolási költségek együttes összege eléri a termékdíjköteles termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a befizetést nem teljesítette. Az elkobzott termékdíjköteles terméket az állami adó- és vámhatóság az állam javára értékesíti, illetve – ha az értékesítés nem realizálódik, vagy élelmiszerek esetén az értékesítéshez a szakhatóság nem járul hozzá, vagy a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá az értékesítéshez, – megsemmisíti. Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adó- és vámhatóság az állami hulladékhasznosítást közvetítő szervezet egyetértésével a terméket egyes állami feladatok ellátására, karitatív célra vagy hasznosítási célra arra jogosultnak átadja és a kedvezményezett azt elfogadja.
2020. július
Debreczeni László
KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNY AJÁNLATUNK TANTERMI VAGY ONLINE ÉLŐ FORMÁBAN IS ELÉRHETŐ:
KAPCSOLÓDÓ ONLINE KÉPZÉSÜNK MÁR MEGRENDELHETŐ:
Környezetvédelmi termékdíj 2020. /e-learning/
Elmulasztott, hibás, hiányos teljesítés jogkövetkezményei
Ha a kötelezett a termékdíj-kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az adóhatóság szankciókat alkalmaz, mely megvalósulhat termékdíjbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék formájában.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (termékdíj törvény) rendelkezési értelmében a termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság látja el. A termékdíj, valamint a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügy(ek)ben alapvető szabályként a termékdíj törvény eljárási szabályait, valamint – illetve, ha az adott esetben a termékdíj törvény nem tartalmaz szabályokat – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szankciók alkalmazása során elengedhetetlenül szükséges három fogalom ismerete, melyeket a termékdíj törvény értelmező rendelkezése tartalmaz, ami nem más, mint a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a termékdíj-tartozás.
KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNY AJÁNLATUNK TANTERMI VAGY ONLINE ÉLŐ FORMÁBAN IS ELÉRHETŐ:
KAPCSOLÓDÓ ONLINE KÉPZÉSÜNK MÁR MEGRENDELHETŐ:
Környezetvédelmi termékdíj 2020. /e-learning/
A termékdíjbírság
Termékdíjbírság kiszabását az adóhatóság az adóellenőrzés rendszerén belül a termékdíj-kötelezettségek adóellenőrzése során alkalmazhatja.
A termékdíj szabályozásban a termékdíjbírság súlyos jogkövetkezmény, mivel az adóbírságokhoz képest is szigorúbban szankcionálja az adóhatóság azokat a magatartásokat, melyek során a kötelezett a költségvetés jogos igényével szemben a bevallásaiban kisebb összegű termékdíjat tüntet fel és ezáltal kisebb összegű befizetést teljesít, vagy jogszerűtlenül igényel vissza termékdíjat.
A revízió alkalmával a kötelezett jogszerűtlen magatartását határozatba kell foglalni és ebben kerül megállapításra a termékdíjbírság.
Elmulasztott termékdíj fizetés esetében az adóhatóság által jogszerűen a kötelezett terhére megállapított és a kötelezett által bevallott termékdíj-különbözete képezi a termékdíj hiányt alapját. A bírságot megalapozza a hiányosan megfizetett termékdíj, illetve a termékdíj megfizetés elmulasztása. A termékdíjbírság összege a termékdíj hiány mértékével megegyező összeg. Lényeges, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
Jogellenes visszaigénylés a kötelezett által a visszaigénylési jogcímek feltételeinek be nem tartásával követhető el. Fontos szerepe van a visszaigénylési jogcím bizonylati hátterének, mivel a hiányos, hibás bizonylat nélkül nem vagy nehezen igazolható a gazdasági esemény ezért, ha a visszaigénylés alapjául szolgáló KTBEV bevallási nyomtatvány VIS részletező lapjain feltüntetett adatok hitelt érdemlően nem igazolhatóak, azaz a kötelezett bizonylatokkal nem tudja igazolni termékdíjköteles termék mennyiségét, akkor jogellenes visszaigénylésről van szó. A kötelezett terhére a termékdíjbírság mértéke a visszaigényléssel vagy a visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa.
Hulladékkezelési teljesítés elmaradása akkor merül fel, ha az egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett tényleges hulladékkezelési teljesítménye eltér az általa bevallott hulladékkezelési teljesítménytől, vagyis a bevallás szerinti hasznosított mennyiség és a fajlagos költségelemek nem a valóságnak megfelelően kerültek rögzítésre, akkor a valóságos – bizonylatokkal igazolt hasznosítási mennyiségek – hulladékkezelési teljesítmény és a bevallott hulladékkezelési teljesítmény szerinti termékmennyiség különbözete képezi a termékdíjbírság alapját, ami egészen pontosan a nem teljesített hulladékkezelési teljesítmény, melynek a szankciója a kollektív teljesítés (termékdíj törvény 2. melléklete alapján) figyelembevételével kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.
Ha a kötelezett a csomagolószer termékdíját hiányosan fizeti meg vagy a megfizetést elmulasztja, akkor az adóhatóságnak a kötelezett nyilvántartásaiból kell megállapítani a csomagolószer anyagáramait érintő mennyiségeket, melyet a termékdíj törvény 2. számú melléklete szerinti egyes anyagáramok termékdíjtételével kell megszorozni a termékdíjbírság összegének kiszámításához. Ha a kötelezett nyilvántartásaiból nem állapítható meg csomagolószer anyaga tételesen, akkor az adóhatóság az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével számítja ki a termékdíjbírságot.
Alapvető szempont a mérséklés elbírálásánál, a körülmények értékelésénél, hogy a kötelezett vagy képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. További általános elv, hogy a termékdíjbírság mérséklésénél az adóhatóságnak az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a termékdíjhiány nagyságát és a keletkezésének körülményeit, illetve milyen jogellenes magatartással és gyakorisággal követte el a kötelezett a kötelezettségszegést.
Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Ha a kötelezett a termékdíj szabályozás szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság olyan szankció, amely a kiszabás mellőzésétől a bírság összegének felső határáig terjedő mértékű lehet, és a mérték megállapításához mérlegelési lehetőséget ad a hatóság számára.
Ha a kötelezett mulasztása vagy hibás teljesítése a termékdíj törvény mögöttes szabályaként alkalmazandó Art. szerinti mulasztási bírság intézményénél fellelhető, akkor ezen jogszabályi hely a mérvadó a mulasztási bírság összegénél, azonban, ha a mulasztása vagy hibás teljesítés nem található meg az Art. szerinti mulasztási bírság intézményénél, azonban a termékdíj szabályozásban szerepel, akkor a kötelezettet magatartása 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Lényeges, hogy a hatóság mérlegelési jogkörben (a termékdíj ügy egyedi vizsgálatával) értékeli az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kötelezett vagy képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó a termékdíj szabályozásból eredő érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, sőt az eset összes körülménye alapján a csekély súlyú mulasztás esetén a mulasztási bírság kiszabása mellőzhető.
A késedelmi pótlék olyan jogkövetkezmény, amely a termékdíj határidőre történő meg nem fizetéséhez kapcsolódik, és minden olyan napra fel kell számítani, amikor a megfizetendő termékdíj nem folyt be az államkincstári számlára. A késedelmi pótlék alapja a megfizetés időpontjáig meg nem fizetett termékdíj. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában – napi pótlékszámítás alapján – érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeg, melyet az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Két esetben fordulhat elő késedelmi pótlék alkalmazására. Az egyik termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esete, míg a másik a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybevételének napjától, amit a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni.
A késedelmi pótlék megállapítására és szabályaira az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.
A késedelmi pótlék a termékdíj befizetésének határidőjéhez kapcsolódó szankció. Általános esetben a kötelezettnek – kivéve a termékdíjátalány fizetésére jogosult személyt – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig, a termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezettek közül a csekély mennyiségű kibocsátónak a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig, míg a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő év április 20-ig kell teljesíteni a termékdíj befizetését. A termékdíj számlára határidőben be nem fizetett termékdíj után késedelmi pótlékot kell fizetni. Ha a termékdíjat az adóhatóság adóellenőrzés során állapítja meg, akkor azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
A lefoglalás jogintézményét az állami adó- és vámhatóság akkor alkalmazza, ha a kötelezett magatartása során súlyos kötelezettségszegések állapíthatóak meg vagy a tényállás tisztázása ezt kívánja meg. Ilyen lehet, ha a termékdíjköteles termék birtokosa a termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és felmerül a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége, vagy a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, sőt a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye. A termékdíjköteles termék lefoglalásán túl az előállításra, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz, mint tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása is foganatosítható.
Alapvető, hogy a lefoglalásnál a kötelezett jelen lehet, ha ezzel nem kíván élni, akkor képviselőt is megbízhat. Az is előfordulhat, hogy a kötelezett nincs jelen és mást sem delegál, akkor a hatóságnak kell „gondoskodni” a lefoglalásnál részt vevő személyekről, vagyis két hatósági tanú jelenlétében foganatosíthatja a lefoglalást.
Hogyan történik a lefoglalás, és milyen formában rendelkezik erről a hatóság? A hatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket vagy ha a termékdíjköteles termék más termék része, akkor a termékkel együtt a helyszínen zár alá veszi, vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi. Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik, mellyel kapcsolatban a kötelezett nyolc napon belül kifogással élhet, azonban a kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kifogást a lefoglalást foganatosító adóhatóság felettes szerve tizenöt napon belül bírálja el. A lefoglalás elrendelésén túl a megszüntetésről is végzésben rendelkezik a hatóság feltéve, hogy arra a körülmények – termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra vagy termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság rendelkezésre állnak.
Ha termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett határidőben nem fizette meg vagy a termékdíjbírság, a mulasztási bírság és a tárolási költségek együttes összege eléri a termékdíjköteles termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a befizetést nem teljesítette.
Az elkobzott termékdíjköteles terméket az állami adó- és vámhatóság az állam javára értékesíti, illetve – ha az értékesítés nem realizálódik, vagy élelmiszerek esetén az értékesítéshez a szakhatóság nem járul hozzá, vagy a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá az értékesítéshez, – megsemmisíti.
Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adó- és vámhatóság az állami hulladékhasznosítást közvetítő szervezet egyetértésével a terméket egyes állami feladatok ellátására, karitatív célra vagy hasznosítási célra arra jogosultnak átadja és a kedvezményezett azt elfogadja.
2020. július
Debreczeni László
KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNY AJÁNLATUNK TANTERMI VAGY ONLINE ÉLŐ FORMÁBAN IS ELÉRHETŐ:
KAPCSOLÓDÓ ONLINE KÉPZÉSÜNK MÁR MEGRENDELHETŐ:
Környezetvédelmi termékdíj 2020. /e-learning/
