Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas szövetkezet útján

2017. július 1-től léptek életbe az Szvt-ben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre (nyugdíjas szövetkezet) vonatkozó szabályok. Miután új szövetkezeti formáról van szó, érdemes egy kicsit részletesebben bepillantanunk a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályokba.

A tagság és a külső szolgáltatás A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, ezen belül tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szvt. 26. §].A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével [Szvt. 28. §].

Az Szvt. további rendelkezési már cikkünk témájához kapcsolódnak. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony • a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, • amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

E tekintetben tehát azonos a szabályozás az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás szerinti diákmunka igénybevételével.És a következő szabályok is az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekkel azonosak. Így a külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja.

Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani [Szvt. 29. (2)-(4) bek.].

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Azaz, az írásunkban már idézett, a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendeletben (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról) foglalt összegeknél [Szvt. 29. § (5) bek.].

A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről [Szvt. 30. §].


Széchenyi 2020