MNB: önkéntes szerződésmódosítással jelentős összeget spórolhatnak a volt árfolyamgátasok

Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódus után 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán, kiemelve, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek az érintettek.

A jegybank felidézte: a tavaly forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas deviza alapú jelzáloghitel-szerződéseknél a forintosítási törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint a volt árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától, a forintosítás idejétől nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. A korlát az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől 60 hónapig érvényes.

Az árfolyamgátba belépett fogyasztóknak a 60. hónap után meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek törvény szerint szabályozott növekedését vonja magával – hangsúlyozta az MNB.

A tájékoztató szerint az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél összességében csökkent a fennálló tartozás, a kamat mértéke pedig a tisztességes kamatszintre csökkent – az elszámolás pozitív hatását mutatja, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlák 92 százaléka megszűnt.

Ugyanakkor a forintosítás velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/svájci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot. Így az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg a tavaly januárban fizetett, 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészletet.

A törlesztési korlát miatt különbözet keletkezik, amelyet a pénzügyi intézmények nyilvántartanak, a különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak.

Az árfolyamgát lejárta után a havi törlesztés mértékét az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legfeljebb 15 százalékkal növelhetik meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt is megnövelhetik az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. évének betöltéséig.Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként – figyelmeztetett a jegybank.

Az MNB ezért már a forintosításkor felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett adósok, ha megtehetik, a 60 hónapos periódus alatt kezdeményezzék pénzügyi intézményüknél szerződésük módosítását, és vállalják magasabb törlesztőrészlet fizetését.

A jegybank rámutatott: ez a lépés a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár, cserébe azonban az árfolyamgát 60. hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát.

Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitel-szerződéseik kamatai, s így törlesztésük is – emelte ki közleményében az MNB.


Széchenyi 2020