A Munka Törvénykönyve [Mt.] szerint a munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi [Mt. 214. § (1) bek.].
A kölcsönvevő nem csupán a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás igénybe vevője, a munkát végzők felett a kölcsönvevő gyakorolja a munkaviszony munkáltatóját megillető utasítási és irányítási jogkört. Az ideiglenesség törvényi követelménye alapján a kikölcsönzés tartama • nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, • függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.
Az ideiglenesség követelménye a kölcsönzött munkavállaló és egy adott kölcsönvevő viszonyában megfogalmazott elvárás. Az ítélkezési gyakorlat szerint a kikölcsönzés ideiglenessége független attól, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti, valamint a kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti jogviszony milyen időtartamra jött létre. Következésképp a kölcsönvevő részére végzett munka hiányában munkaerő-kölcsönzésről sem beszélhetünk [Mfv. II. 10.251/2014/4].
Miért érheti meg a kölcsönzés? Mielőtt a kölcsönvevő optikáján keresztül tekintve a kölcsönzés munkajogi részleteivel foglalkoznánk, több pontban megfogalmazva igyekszem a címben feltett kérdésre válaszolni. Munkaerő-kölcsönzés igénybevétele esetén a szolgáltatás díjának kifizetésével az alábbi feladatok és költségek alól mentesül a kölcsönvevő:• a megfelelő jelölt hatékony kiválasztása (álláshirdetések, interjúk, stb.),• az új munkatárs gyors, akár azonnali munkába állítása, a beléptetésével járó adminisztráció,• a munkaszerződés elkészítése, • a munkavégzéshez kötődő bejelentési, közteher-fizetési kötelezettségek,• bérszámfejtés, munkabérfizetés,• a munkaviszony megszüntetésének kockázata, annak adminisztrációs terhei.
Kitől kölcsönözzünk? Az üzleti partner megválasztásánál az egyik meghatározó kritérium, hogy az megfeleljen a szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályi követelményeknek. Az Mt. megfogalmazása különválasztja a lehetséges kölcsönbeadói kört – attól függően, hogy a kölcsönbeadó székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vagy Magyarországon van-e. Ennek megfelelően hazai munkáltatók valamely EGT-államban székhellyel rendelkező kölcsönbeadótól is kölcsönözhetnek munkavállalókat.
Az Európai Unió Bíróságának aC-298/09. RANI Slovakia s. r. o. kontra HankookTire Magyarország kft. ügyben hozott ítélete megállapította: a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvet nem lehet akként értelmezni, hogy a tagállam jogosult lenne arra, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység gyakorlását csak a belföldön székhellyel rendelkező társaságoknak tegye lehetővé, vagy a szóban forgó tevékenység engedélyezését illetően e társaságoknak a más tagállamban letelepedett társaságokhoz képest kedvezőbb bánásmódot biztosítson. A versenysemlegesség jegyében az EGT-államban működő kölcsönbeadónak – amennyiben magyar kölcsönvevőhöz kölcsönöz munkavállalókat – meg kell felelnie az Mt. feltételeinek. Így az Mt. 215. § (1) bekezdés szerint kölcsönbeadó lehetaz az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat. Az Mt. és a hozzákapcsolódó végrehajtási jogszabály már részletesebben rendelkezik a belföldi székhelyű kölcsönbeadókról.
E kölcsönbeadó • a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság (kft.,zrt, nyrt.) vagy• a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában szövetkezetlehet, amely megfelel az Mt.-ben, valamint más jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. (Az Mt. mellett a munkaerő-kölcsönzés tekintetében meghatározó a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozása.) Így a kölcsönbeadóval megkötendő szerződés megkötése előtt indokolt lehet elkérni a nyilvántartásba vételről szóló dokumentum másolatát (lásd erről még az „És miről tájékoztathatja a kölcsönbeadó a kölcsönvevőt?” cím alatt írtakat!).
