Januártól széles körűvé válik az elektronikus ügyintézés

Jövő év januárjától szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. A Belügyminisztérium (BM) közölte: az e-ügyintézés lehetőséget egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk.

Az érintett intézményeknél az ügyek többségét elektronikusan is el lehet majd intézni, de továbbra is a „személyes körben” marad például a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása – jelezte a BM.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi közleménye szerint a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt személyre szabható ügyintézési felületet használhatnak január 2-ától az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. Az ügyintézési felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód – eSzemélyi, telefonos azonosítási kód – közül választva lehet majd belépni – írták.

Az új felület – amely január 2-ától pilot jelleggel lesz elérhető – nem pusztán ügyintézési platform lesz, hanem az e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják kihelyezni saját szolgáltatásaikat – tudatta a NISZ.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi sajtótájékoztatóján beszéltek arról, hogy uniós fejlesztésnek köszönhetően az AH is csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási térhez, így más – az AH illetékességébe tartozó – eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezettek körét egy 2015. évi törvény határozta meg.

Ezek között szerepelnek az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, valamint az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók. Ide tartoznak a hegyközségek kivételével a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók, a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátók vagy közszolgáltatást nyújtók, valamint a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállalók, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítók és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentők.

Az érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban, ahol – mint írták – ez „értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem zárják ki”.

Eszerint minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést. Példaként említették, hogy a kormányhivataloknál intézhető ügyek jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki vizsgáztatása.

Bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek ügyeinél. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a közigazgatási ügyek elektronizálása „evolúciós folyamat”, amely során a többféle ügyintézési metódus – személyes, telefonos, papíralapú és elektronikus – még párhuzamosan működik. Ahhoz, hogy az elektronizálást minél szélesebb körre ki lehessen terjeszteni, „növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az IT-eszközökkel való ellátottságot” – tették hozzá.

A törvény 2018. januártól jogot biztosít az állampolgárok számára az elektronikus út választására, vagyis azok az ügyfelek, akik „a digitális térben jogképessé váltak”, az ügyeiket online felületen kezdeményezhetik – például az ePapír szolgáltatás igénybevételével -, amelyre rendelkezésüktől függően elektronikus úton kapnak választ. Az állampolgárok az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél egységes, személyre szabott ügyintézési felületen intézhetik ügyeiket.Minden szolgáltatást előzetes teszteltek, illetve jelenleg is tesztelnek, de az indulás után is folyamatosan várják a felhasználók észrevételeit – fűzték hozzá.

Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket.

A módosítás értelmében a kormány rendeletet hozhat az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. A rendeletben meg kell határozni az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.


Széchenyi 2020