2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tõke követelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelezõ minimum tõkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstõke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelõ legjobb megoldást.
Tőke - A késedelem ugyanis bírsággal, végsõ esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat.A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. megemelte a kft.-k minimális törzstõkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500.000 Ft-os törzstõke volt kötelezõ, ezután már csak 3 millió Ft befizetésével lehet kft.-t alapítani. A már mûködõ társaságoknak a hatálybalépést követõ elsõ létesítõ okirat módosításkor kellett feltölteni a tõkét 3 millió forintig. Ha azonban az elmúlt 2 évben nem volt szükség erre, akkor legkésõbb 2016. március közepéig intézkedniük kell törzstõkéjük felemelésérõl és ennek cégbírósági bejegyeztetésérõl. A legegyszerûbb módszer – a hiányzó 2,5 millió forint befizetése – sokaknak problémát okozhat, ezért érdemes átgondolni a többi megoldási lehetõséget. Ugyanis nemcsak a tõke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tõketartalék átcsoportosításával. Lehetõség van továbbá a tõkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal, úgy nevezett apport útján növelni, vagy ha van – a tagi kölcsönök felhasználásával. Ha a legfájdalmasabb módszert, a 2,5 millió forintos különbözeti tõke befizetését választják a vállalkozások, akkor is jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni. Másrészt a Ptk. szabályai rugalmasak a tõkeemeléshez kapcsolódó befizetés idõzítésére vonatkozóan. Ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerzõdésben úgy rögzítik a megemelt tõke összegét, hogy azt csak késõbb fizetik be.Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelõsségét vonhatja maga után.Pénzügyileg egyszerûbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévõ, szabad (azaz le nem kötött), pozitív saját tõkéjének átcsoportosítása.
A törzstõkén felüli vagyon, mint a mûködés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás illetve egy korábbi tõkeemelés során ázsióként juttatott tõketartalék ugyanis átvezethetõ a jegyzett tõkébe. Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, melyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni. Tekintettel arra, hogy az elõzõ üzleti évre vonatkozó beszámoló csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, a 2014. évi beszámoló már nem alapozhat meg ilyen tõkeemelésrõl szóló döntést, a 2015. évi beszámoló pedig csak akkor megfelelõ, ha az még 2016. március 15-e elõtt elkészül és a tulajdonosok el is fogadják. Ez utóbbi esetben lehetséges az is, hogy a tagok a mérlegelfogadó taggyûlésen döntenek a tõke átcsoportosításáról. Az ilyen tõkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhetõ. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetõvé a jegyzett tõkén felüli vagyonból való tõkeemelést, ezért ezek elsõként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzbõl tudnak tõkét emelni. Végül lehetõség van a tõkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhetõ a jegyzett tõke.Mivel az eljárás idõigényes, az érintett vállalkozásoknak nem szabad tovább halogatniuk a tõkekövetelményekkel kapcsolatos teendõik elvégzését, és érdemes mielõbb kikérniük könyvelõik tanácsát a legjobb megoldás kiválasztásában.2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tõke követelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelezõ minimum tõkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstõke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelõ legjobb megoldást.
Tőke – A késedelem ugyanis bírsággal, végsõ esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat.A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. megemelte a kft.-k minimális törzstõkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500.000 Ft-os törzstõke volt kötelezõ, ezután már csak 3 millió Ft befizetésével lehet kft.-t alapítani. A már mûködõ társaságoknak a hatálybalépést követõ elsõ létesítõ okirat módosításkor kellett feltölteni a tõkét 3 millió forintig. Ha azonban az elmúlt 2 évben nem volt szükség erre, akkor legkésõbb 2016. március közepéig intézkedniük kell törzstõkéjük felemelésérõl és ennek cégbírósági bejegyeztetésérõl.
A legegyszerûbb módszer – a hiányzó 2,5 millió forint befizetése – sokaknak problémát okozhat, ezért érdemes átgondolni a többi megoldási lehetõséget. Ugyanis nemcsak a tõke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tõketartalék átcsoportosításával. Lehetõség van továbbá a tõkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal, úgy nevezett apport útján növelni, vagy ha van – a tagi kölcsönök felhasználásával.
Ha a legfájdalmasabb módszert, a 2,5 millió forintos különbözeti tõke befizetését választják a vállalkozások, akkor is jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni. Másrészt a Ptk. szabályai rugalmasak a tõkeemeléshez kapcsolódó befizetés idõzítésére vonatkozóan. Ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerzõdésben úgy rögzítik a megemelt tõke összegét, hogy azt csak késõbb fizetik be.
Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelõsségét vonhatja maga után.Pénzügyileg egyszerûbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévõ, szabad (azaz le nem kötött), pozitív saját tõkéjének átcsoportosítása.
A törzstõkén felüli vagyon, mint a mûködés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás illetve egy korábbi tõkeemelés során ázsióként juttatott tõketartalék ugyanis átvezethetõ a jegyzett tõkébe. Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, melyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni.
Tekintettel arra, hogy az elõzõ üzleti évre vonatkozó beszámoló csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, a 2014. évi beszámoló már nem alapozhat meg ilyen tõkeemelésrõl szóló döntést, a 2015. évi beszámoló pedig csak akkor megfelelõ, ha az még 2016. március 15-e elõtt elkészül és a tulajdonosok el is fogadják. Ez utóbbi esetben lehetséges az is, hogy a tagok a mérlegelfogadó taggyûlésen döntenek a tõke átcsoportosításáról.
Az ilyen tõkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhetõ. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetõvé a jegyzett tõkén felüli vagyonból való tõkeemelést, ezért ezek elsõként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzbõl tudnak tõkét emelni.
Végül lehetõség van a tõkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhetõ a jegyzett tõke.Mivel az eljárás idõigényes, az érintett vállalkozásoknak nem szabad tovább halogatniuk a tõkekövetelményekkel kapcsolatos teendõik elvégzését, és érdemes mielõbb kikérniük könyvelõik tanácsát a legjobb megoldás kiválasztásában.
