ONLINE SZÁMLÁZÁS intézménye – helyesbítés

Egyelőre bárki, bármilyen számlázó programot használhat (olyat is, ami nem képes e-számla kiállításra), sőt a számlát kézi számlatömbben is kiállíthatja. Mivel az NGM rendelete még nem jelent meg, egyelőre nem ismert az időpont, hogy mikortól kell majd adatot szolgáltatni (nem januártól, türelmi idővel). Várhatóan nem az összes számlát érinti majd a jogszabály, hanem csak a 100 ezer feletti ÁFA tartalmú számlákat.


„Novemberben kelt az az előterjesztés, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyez, és a számlázóprogramok online adatszolgáltatásáról szóló koncepciót tartalmazza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített koncepció célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával, egyúttal az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése. Azzal, hogy a számlázóprogramokat is bekötnék a NAV-hoz, akár évi 50 ezer milliárd forintot elérő halmozott számlaforgalom – melynek áfatartalma meghaladja a 10 ezer milliárd forintot – válna láthatóvá és követhetővé a NAV számára a minisztérium reményei szerint, mely hozzájárulna a kockázatkezelés hatékonyságának növeléséhez.

Azonnal látni fogja a NAV a számlakibocsátást

A terv szerint a kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget a számla kibocsátói oldalán valós idejűvé teszik úgy, hogy az ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb adminisztratív tehernövekedést az adózóknál. Ennek megoldása az NGM szerint az, hogy a számlázóprogramokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás kiváltaná a jelenlegi utólagos időszakonkénti összesített adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról.

A fejlesztés építene arra a 2016. január 1-től hatályos rendelkezésre, amely szerint a számlázóprogramoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázóprogramból meghatározott időszakba vagy sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.

 

A befogadott számlákat is látnák

A befogadott számlák tekintetében a kibővített adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóhatóság nyújt segítséget. A koncepció értelmében így az adóhatóság – a részére elektronikusan megküldött számlaadatok alapján – összeállítaná előzetesen az adatszolgáltatást az adózó által befogadott számlákról, melyet az időszakosan (a bevallási gyakoriságának megfelelően) a tényleges helyzethez hozzáigazíthatna (pl. az adóhatóság rendszerében nem szereplő kézi számlák bevitelével, azoknak a számláknak a kihúzásával, mellyel kapcsolatban az adott időszakban nem érvényesített levonási jogot).

Ezáltal az adóhatóság nagymértékben támogatná a befogadott számlákról az adatszolgáltatás összeállítását, az adózónak azt csak ellenőriznie, és ha szükséges korrigálnia kell.

 

A kézi számlák sem ússzák meg

A koncepció kezeli a kézi számlákat is (számlatömb alkalmazásával kiállított számlák). Ez esetben az adóhatóság ingyen bocsátana – elsősorban a kisadózók – rendelkezésére számlázóprogramot, melynek használatával az adózók teljesítenék az adatszolgáltatási kötelezettséget a kibocsátott számlákról. Ennek használata azonban az adózó döntése lenne, továbbra is megmaradna a kézi számlázás lehetősége. Kézi számlázás esetében is terhelné az adózót az adatszolgáltatási
kötelezettség, azonban a jelenlegi rendszerhez hasonlóan azt utólagosan egy meghatározott időszakra nézve összesítetten kellene teljesíteni.

 

Csak 100 ezer forintnyi áfa felett érdekes

A rendszer műszaki-informatikai megalkotása úgy történne, hogy az képes legyen kezelni az összes, az adózó által kibocsátott és befogadott számlát, azonban az adatszolgáltatási kötelezettség csak azokra a számlákra terjedne ki, amelyeket egy másik vállalkozás (adóalany) részére bocsátottak ki, és amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot. A rendszer működése során nyert tapasztalatok alapján lehet mérlegelni egy további bővítést.

Varga Mihály javaslata szerint a bevezetéshez szükséges felkészülési időt figyelembe véve a javasolt bevezetési dátum 2017. január 1. Köztes lépésként mérlegelendő a próbaüzem (szankciómentesség) biztosítása az intézkedés bevezetésekor. A kormány egyébként még nem tárgyalta, nem hagyta jóvá a tervezetet.”

Forrás: 24.hu

 

 


Széchenyi 2020