Online Számla, e-számlázás és ViDA – A számlázás következő korszaka

Szakmai konferencia pénzügyi, gazdasági, áfa ügyintézők, szakértők és vezetők részére



2026. november 04.
10:00 - 14:30
(Regisztráció: 9:30 - 9:55)
Online ÉLŐ előadás - Microsoft Teams
Hogyan lesz a számlából közvetlenül feldolgozható adat? Mi történik a kiállítás és a könyvelés között, és hogyan kapcsolódik ehhez az adóhatóság? Mit jelent majd a vállalkozások számára, ha a számla kiállítása, elővalidációja, továbbítása és az adatszolgáltatás egy összehangolt digitális folyamat részeként működik?
Az Európai Unió ViDA (VAT in the Digital Age) csomagja jelentős változásokat hoz az elektronikus számlázásban és a számlaadat-szolgáltatásban. A konferencia a hatályos magyar számlázási szabályok, az Online Számla rendszer és az Online Számlázó program bemutatásából kiindulva ismerteti a digitális adatszolgáltatási követelményeket (DRR) és a hazai bevezetés tervezett megoldásait. Kitér a strukturált elektronikus számlák kibocsátására, továbbítására, befogadására és megőrzésére, az eladói és vevői adatszolgáltatásra, valamint az elővalidáció, az akkreditáció és a tervezett adóhivatali szolgáltatások szerepére. A ViDA másik két pillére, a platformgazdaság áfaszabályainak változása és az egységes áfaregisztrációt támogató, többek között az OSS-t érintő intézkedések rövid áttekintésként jelennek meg.
A pénzügyi, számviteli és adózási szakembereknek szóló, részben technikai fókuszú képzés közérthetően mutatja be az EN 16931 szabvány, az UBL és CII számlaformátumok, a CIUS, az API-kapcsolatok és a Peppol jelentőségét. Programozói ismeretek nélkül is segít megérteni a várható működést és az átálláshoz szükséges feladatokat. Az uniós szabályozás a strukturált elektronikus számlázás felé halad, ezért a számlázási és könyvelési folyamatok felülvizsgálatát, valamint a szoftverfejlesztőkkel való egyeztetést érdemes időben megkezdeni.

Főbb témakörök

  • Elektronikus számlázás Magyarországon, a jelenlegi szabályozás
  • Az elektronikus számla fogalma, kibocsátásának és befogadásának feltételei
  • A papíralapú számla, a PDF-ben kibocsátott elektronikus számla és a strukturált elektronikus számla közötti különbségek
  • Az elektronikus megőrzés követelményei
  • A számla és a kapcsolódó dokumentumok hozzáférhetősége
  • A számlakibocsátás, a számlaadat-szolgáltatás, a könyvelés és az adólevonási jog gyakorlásának összefüggései
  • Online Számla és Online Számlázó – működés és kapcsolódási pontok
  • Az Online Számla rendszer szerepe, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módjai
  • Az ERROR és WARNING visszajelzések értelmezése, az adatszolgáltatási hibák kezelése
  • A módosító és sztornószámlák kezelése az Online Számla adatszolgáltatásban
  • A kimenő és bejövő számlaadatok lekérdezése, rekonsziliációja és könyvelési felhasználása
  • Az Online Számlázó program működése és kapcsolata az Online Számla rendszerrel
  • ViDA-csomag áttekintése, az elektronikus számlázás és a DRR követelményei
  • A ViDA céljai és három pillérének rövid bemutatása
  • A strukturált, géppel feldolgozható számlák jelentősége a határon átnyúló ügyleteknél
  • Az adatszolgáltatás tartalma, és kapcsolata a számlakibocsátással
  • Az uniós bevezetési mérföldkövek, a tagállami döntési lehetőségek és a belföldi rendszerek alkalmazkodása
  • A strukturált elektronikus számla: EN 16931, UBL, CII és CIUS
  • Az EN 16931 európai szabvány szerepe – a számla alapvető üzleti adatainak egységes jelentése
  • Az elektronikus számla formátumai és közös szabályai (UBL, CII, Peppol BIS)
  • Hogyan biztosítható, hogy a különböző számlázó- és könyvelőprogramok ugyanúgy értelmezzék a számlaadatokat?
  • Az Online Számla és az UBL adatainak megfeleltetése
  • Számlakibocsátás és számlatovábbítás a tervezett magyar modellben
  • A számla XML-adatállományának előállítása, ellenőrzése, kibocsátása és továbbítása
  • A hazai számlatovábbítási csatorna (M2M-alapú megoldás)
  • A vevői végpont azonosítása, az alapértelmezett NAV-végpont, valamint a saját és szolgáltatói végpontok
  • A sikeres kézbesítés visszaigazolása, a sikertelen továbbítása és az ismételt küldés kezelése
  • A belföldi B2B és B2G, a közösségi, a magánszemélyeket érintő és a harmadik országbeli ügyletek sajátosságai
  • A számlakép és a mellékletek szerepe, a számlakibocsátó és a szolgáltató feladatai
  • Peppol és a NAV szerepe
  • A Peppol mint nemzetközi elektronikus dokumentumcsere-hálózat, az OpenPeppol feladatai
  • A Service Provider és az Access Point szerepe a számlák továbbításában és fogadásában
  • A 4-corner modell, valamint az adatszolgáltatással kiegészített 5-corner modell működése
  • A Peppol opcionális szerepe a magyar rendszerben és kapcsolata a hazai M2M-alapú csatornával
  • A NAV tervezett „Peppol Hatóság” feladatai
  • A hazai követelmények kialakítása, a szolgáltatói megfelelőség felügyelete és a nemzetközi együttműködés
  • Elővalidáció és akkreditáció
  • Ellenőrzés a számlakibocsátás előtt
  • Az elővalidáció helye a ViDA-alapú számlázási folyamatban, a kibocsátó és a szolgáltató feladatai
  • Az XML szerkezeti megfelelőségének, kötelező adatainak és üzleti összefüggéseinek ellenőrzése
  • A kibocsátás előtti ellenőrzés és a NAV adatszolgáltatási validációinak elhatárolása
  • Az eljárás lépései: regisztráció, akkreditációs azonosító, tesztcsomag, helyes és hibás XML-ek ellenőrzése, eredménybeküldés és kiértékelés
  • Számlabefogadás, vevői adatszolgáltatás és adóhivatali szolgáltatások
  • A számla technikai beérkezése, üzleti ellenőrzése, könyvelése és az adólevonási döntés elhatárolása
  • A vevői adatszolgáltatás tervezett működése M2M-alapú és Peppol-csatornán érkező számláknál
  • Az eladói és vevői adatok összevetése, az eltérések és hiányzó visszajelzések kezelése
  • A státuszriport szerepe téves címzés vagy meg nem történt gazdasági esemény esetén, a jelzés javítása és visszavonása
  • A tervezett adóhivatali szolgáltatások bemutatása: UBL – Online Számla konverzió, számlamegjelenítés és az XSLT szerepe
  • Felkészülés a ViDA-alapú számlázásra
  • A bevezetés tervezett mérföldkövei és a felkészülés ütemezése
  • Az adózók, könyvelők és szoftverfejlesztők fő teendői a felkészüléstől a tesztelésen át az átállásig
  • A nemzeti megoldások fő különbségei és hatásuk a magyar vállalkozások nemzetközi számlázására
  • Szakmai konzultáció – a résztvevők gyakorlati kérdéseinek megbeszélése, és felkészülési lépések tisztázása

Részvételi díj

29.900 Ft/fő + áfa

Kedvezmények

22.900 Ft/fő + áfa, ha egy cégtől többen jelentkeznek.

24.900 Ft/fő + áfa, ha jelentkezése  november 3-ig beérkezik hozzánk.

A különböző kedvezmények nem összevonhatók!

Jelentkezési és részvételi feltételek

Egyéb információk: Az ár tartalmazza az információs anyag és az előadáson való részvétel költségét.

Az online részvétel technikai feltételei:

Kényelmesen otthonról vagy az irodából élő közvetítéssel is megtekinthető a konferencia. Nincs utazási költség, nincs utazási idő, és az élő közvetítés végén online kérdezési lehetőséget biztosítunk.

Az online élő előadás (webinárium) Microsoft Teams alkalmazáson keresztül kerül közvetítésre. Az alkalmazás az következő linken tölthető le: Microsoft Teams letöltés (az alkalmazás letöltése és használata ingyenes) A Microsoft Teams használatával kapcsolatos tájékoztatónkat itt találja>>

A részvételhez az alkalmazás letöltése nem feltétel, mert az előadás a szoftver online verziójában is követhető.
Az előadáshoz bármilyen eszköz segítségével csatlakozhatnak, de amennyiben van rá lehetőség ajánlott asztali számítógép vagy laptop használata. Az élő előadáshoz való teljes becsatlakozáshoz mikrofon és webkamera nem kötelező, de a kommunikáció során segítséget nyújthat!

Hálózati követelmény: Minimálisan 15 MB/s letöltési sávszélességre van szükség. Ennek ma a legtöbb internet előfizetés megfelel (DSL, kábel). Kérjük, hogy a szolgáltatást stabil, folyamatos (megszakításmentes) internetkapcsolattal használja. A mobil eszközön történő megtekintés miatti problémákért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Jelentkezési és részvételi feltételek:
1. A rendezvényre való jelentkezés az aktuális részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után. A rendezvényről való távolmaradás nem mentesít a részvételi díj megfizetésének kötelezettsége alól.
2. A regisztrációról online regisztrációs rendszerünk automatikus visszaigazolást küld a megadott e-mail címre, amely tartalmazza a megadott jelentkezési adatokat.
3. Az átutalásos számlát a regisztrációt követően, 8 napos, de legkésőbb a rendezvény napjáig szóló fizetési határidővel küldjük meg.
4. A rendezvényen csak azok az ügyfelek vehetnek részt, akik regisztráltak a rendezvényre, a részvételi díjat előzetesen megfizették.
5. Felhívjuk a regisztrálók figyelmét, hogy a rendezvényekről kép- és hangfelvétel, illetve fénykép készülhet. Ezeket a hang és képanyagokat nyomtatott és online anyagainkban, illetve a konferenciáról szóló tudósításban felhasználhatjuk.

Lemondási feltételek:
Lemondást csak írásban fogadunk el, legkésőbb a rendezvény előtt egy héttel. Határidőn belüli lemondás esetén a már esetlegesen átutalt részvételi díjat 100 %-ban visszatérítjük. A lemondási határidőt követően beérkezett regisztrációkat a rendezvény közelsége miatt visszamondani nem lehet.
Amennyiben a résztvevő nem jelenik meg a rendezvényen, a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, illetve a részvételi díjra vonatkozó követelésünk érvényesítésétől eltekinteni.
A résztvevő személyének módosítására határidő nélkül van lehetőség!

Lemondást csak írásban fogadunk el a következő elérhetőségen: info@infoszfera.hu

További rendezvényeink

Previous Next
Széchenyi 2020